|
 |
|
|
...
Szomorúan bolyong,
Egy magányos lélek,
Nagy csalódás után,
Neki csak ez az élet.
Nem szólt senkinek,
Eltünt nyomtalanul,
Emlékek rabjaként,
Él most hontalanul.
Egy nagy szerelem,
Mit egyszer érzett,
Rátört a semmiből,
Mint maga a végzet.
Nem gondolt másra,
Csak akit szeretett,
Mert megőrül... |
| 2006-08-13 12:23:35 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Sebzett vadként bolyongok,
Zord és kihalt a világ.
Kristályszilánk mindenhol,
És sehol egy szál virág.
Nem tudom, hogy mi történt,
Egy pillanat műve volt,
Eltűntek a csillagok, és
Eltűnt a fényes hold.
Sötét felhők borítják,
Az égboltot mindenütt.
Egyedül csak én vagyok,
Ami volt az mind eltűnt.
... |
|
|
| 2006-08-08 20:44:17 |
|
|
|
|
|
|
|
... benned,
tavak mozdulnak, munkálnak gyárak,
sürög millió élő állat,
bogár,
hinár,
a kegyetlenség és a jóság;
nap süt, homályló északi fény borong -
tartalmaidban ott bolyong
az öntudatlan örökkévalóság.
5
Mint alvadt vérdarabok,
úgy hullnak eléd
ezek a szavak.
A lét dadog,
csak a törvény a tiszt... |
| 2006-07-29 17:04:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... kénytelen, mit ér a könnyek éje?
Élő halálnak kéjes szenvedése,
miért ölelsz, ha én egyet nem értek?
S ha egyetértek: nincs ok fájdalomra.
Mély tengeren, kormánytalan bolyongok
egy gyönge bárkán, összevissza szélben.
Tudásom oly kevés, a bűnöm oly sok,
hogy nem tudom magam se, jó mi volna;
fázom hő nyárban, s égek puszta télben.|... |
|
|
| 2006-07-25 21:54:45 |
|
|
|
|
|
|
|
Állok a vízparton, bolyongó lélekkel
a csillagokba szállok a messze föld felett.
Repülök a lélek szárnyain lebegve,
S onnan letekintve látom az elmúlt éveket.
Gyermekéveimnek lassan lehunyó világa
rám mosolyog szeliden, mint a bús holdsugár.
Lehullt napjaimnak legszebb virága,
S rám a messzi éjben sírok árnya vár.
Állok a vízpart... |
|
|
| 2006-07-18 19:33:38 |
|
|
|
|
