Keresés: milyen, Reményik Sándor: Vágy, Ártatlanul meghalni?, Lélekpárok ha találkoznak, Szeretlek, Ez a rózsa, ha porcelánból..., A Tavasz., Hitvesed egy kincs, A szürke ember, Milyen családi vonások..., Nehéz a keresztem..., , Reményik Sándor: Vágy, valaha, - vele - régen.", És nem sejtené, hogy egy árnyalat, Az esti színek közt én vagyok éppen., És szeretném, ha jönne valaki, Az erdő rejtekébe, És szólna, "nini, milyen különös:, A nap e mély homályban is ragyog.", És nem tudná, hogy az is én vagyok.), Szeretnék úgy hozzádsimulni, Természet - mint a vén moha, A fák északos o, Ártatlanul meghalni?, trágyarakás mé, Lélekpárok ha találkoznak, lélekpárodtól., Felszínre tör az ösztön-én, szabadon, korlátok nélkül tudod megélni vele azokat a dolgokat, amelyek ösztönösek – ilyen a szórakozás, evés-ivás, szexualitás., Hogy milyen a szex? , Igazi kozmikus beteljesülés, amikor nem tudod megszabni a határt, hol kezdődsz te és hol végződik ő! , Önmagad tapasztalod meg egy másik test, Szeretlek, játszanak?, Elmondhatnám, ha volnának szavak,, hogy ölelő két karodban, olyan a csend, hogy, csak a gondolataink suttognak., Kiálthatnám, hogy mindenki hallja meg,, milyen az, mikor röpít egy érzés,, mint tollpihét elragadó fergeteg,, milyen az, mikor melletted ébredek,, s végtelen kékség tölti be a lelkem..., Két szemem ír, Ez a rózsa, ha porcelánból..., micsoda, bárgyú giccsbe fagyna ugyanaz, a langy tea-szín, a sugaras, vörös erezet, a szűz szirom,, a gyöngypermet a csöpp bolyhokon,, mily torz volna ragyogása is,, milyen esetleges és hamis. ;, Mert nem attól szép és igazi,, hogy kelyhét így csak ő bontja ki,, hogy porzói ( épp ennyi s e kép), körülállják óvón a bibét,, hogy való , A Tavasz., Naponta más illat hízeleg., Naponta más színben pompázik feléd, egy-egy virág, Más-más madár kezdi új dalát., Milyen a tavaszod?, Mozdul az élet benned? Kit érdekel, mennyi éveid száma?, Együtt érzel a tavaszi színekkel, énekkel, szerelemmel?, É, Hitvesed egy kincs, – 2010. március 02., Megnyerte a jót [kincset – Református ford.], aki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól! – Példabeszédek 18,22, Milyen lenne a legjobb férj? Olyan, mint az Úr! Milyen lenne a legjobb feleség? Amilyen a Gyülekezet az Úr számára! És nem az a lényeges, hogy te milyen nagyszerű feleségnek gondolod magadat. Hanem, A szürke ember, feleségével éldegélt nagy szegényen. Egy tehenecske volt minden gazdagságuk., Egyszer az öregember elment a templomba s hát a pap éppen a bőkezűségről, az adakozásról prédikált, de milyen szépen prédikált! Mikor aztán hazament az öregember, kérdezte tőle a felesége:, - Hát mit prédikált a tiszteletes úr? Mi jót jegyeztél meg belőle?, Jókedve volt az ö, Milyen családi vonások..., pillantanak? Senki sem látta még Isten ábrázatát, nincs testi megjelenési formája, fizikailag természetesen nem hasonlíthatjuk össze magunkat Mennyei Atyánkkal. De az életünk rámutathat arra, milyen is Isten. Őhozzá való hasonlóságunk nem a szemünk vagy a hajunk színében mutatkozik meg, hanem a szavaink és a cselekedeteink beszélhetnek világosan a bennünk lakozó Krisztusról a körü, Nehéz a keresztem..., Nehéz a keresztem..., Nehéz a keresztem, megváltó Krisztusom,, De amit rám mértél szívesen hordozom., Szívemből szeretlek, ha meg is látogatsz., Eléd térdelek, bár milyen csapást adsz., Te Krisztus vagy - mégis összerogytál,, Én ezerszer kisebb porszem a pornál., Viszem a keresztem - csak erőt adj hozzá,, Ha Neked úgy tetszik, - válj, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd