|
|
|
... te. Egy titokzatos egyéniség, aki mindenütt jelen van, és senki se tudja, kicsoda.
- Tegnap is ott volt az orfeumban?
- Ott. Ugyanabban a fülkében, a rózsaszínű lámpás alatt.
- Nem látszott rajta semmi?
- Semmi. Feküdj le...
Elmúlik pár perc, és most már látom az ő pergamenszerű, száraz bőrét, sovány agglegényfejét, amint az o... |
2012-05-15 14:14:09 |
|
|
|
|
|
|
... kellett jönnöm. Ne kérdezze, miért.
Szakadozottan szólt, rekedtes, nem kellemes hangon.
Két fiatal lány haladt el mellettük, s a szava elveszett a kacajukban.
Ezalatt mind a ketten az ajtóhoz értek, könnyen, gyorsan mentek, szinte röpültek. Künn a hűvös folyosón öles léptekkel szálltak tovább a neszfogó, piros léniás gyökérszőnyegen. Az ismeretlen ... |
|
2012-05-15 14:12:23 |
|
|
|
|
|
|
... hajigálja le a járda kövezetére? Vajon távol halottja van-e, életunt világfi, vagy talán szerelmes is? Nem mondjuk meg, hanem higgyük a legjobbat.
A kis mellékutcán éppen az ő ablaka alatt átfújt a virágszagú szellő, s mintha csoda történt volna egyszerre, az egész élet ragyogását mutatta meg a szűk börtönök lakóinak.
Künn, a körút tölcsérein még télies vidám... |
2012-05-15 14:11:20 |
|
|
|
|
|
|
... gyorsvonaton rohanó vándor meghallja, és magával viszi az emlékét.
Aztán egészen elfelejtettem a tücsök nótáját. Két vagy három éve lehet már. Ma pedig itt ülök a lámpám árnya alatt, és fűtött szobában, csikorgó télen újra hallom a tücsökdalt, az ezüstös, trillázó éneket, amely egyszer - valamikor - hozzám repült az éjszakában. Egyszerre nevetni és sírni szeretnék. Miér... |
|
2012-05-15 14:05:04 |
|
|
|
|
|
|
... léteznek, s e sok működő lélek között magam is ijedten kapok a fejemhez, hogy megbizonyosodjam, csakugyan vagyok-e?
Hirtelen elcsapódom egy sötét közön, s keskeny utcák fekete háztetői alatt a boldogságtól szinte lihegve, lázasan megyek a célom felé.
A kaput kinyitom. Belépek a szobámba. Sötét van. Nincs senki benne.
Egy pillanatig még kopog fejemb... |
|
2012-05-15 14:03:57 |
|
|
|
|
|
|
... mégis oly kitanult és ravasz vagy, ó, holdfény!...
Költőknek ablakába nézel, s ők felébrednek, és könnyel telik meg a szemük; szerelmesek szemén villansz meg, kik a nyári lombok alatt egy sötét padon csókolódznak, s közelebb bújnak egymáshoz, mert a te fényednél semmit se veszünk észre, te, szerelmesek tolvajlámpása!
Belevilágítasz fáradt szüzek szobájába, és... |
2012-05-15 14:01:05 |
|
|
|
|
|
|
... eltakarta az éjszaka. Néhány sovány nyárfa meg pár fűzfa magasodott csak ki a homályból. A vidék némán temetkezett.
Határozatlan körvonalú alakok jelentek meg a petróleumlámpák alatt, és szótlanul vesztek el a pályatest mellékutain. A tücskök a bágyadt mezőkön cirpeltek. Rekedt hegedülésük összeolvadt a csengettyűk zajával. A sötétben csak a sínek vonalai látszottak, ah... |
2012-05-15 13:59:15 |
|
|
|
|
|
|
... ruháját, s feketét ölt. Sápadt arcához kitűnően fog illeni a sötét szín.
Nagyon nehéz megbarátkoznom azzal a bárgyúan egyszerű gondolattal, hogy meg kell halnom, itt, a szabad ég alatt, olyan bajban, amin a legutolsó falusi felcser is pár perc alatt tudna segíteni. De mindig természetesebb lesz. Az ember valami nagyszerű halálról álmodozik, mely heroikus és kikerülhetet... |
2012-05-15 13:54:44 |
|
|
|
|
|
|
... volna.
Reggel fölkelt, megmosdott, és hosszan fésülködött. Leült egy tág, ódivatú karosszékbe, s mozdulatlanul nézte a sárga fényt.
"Mennyi minden történhetik egy nap alatt! - mondogatta magában. - Ha az ember így reggel elgondolja... Mi lesz este? És egy év múlva?... Tíz év múlva?... És száz év múlva..."
Erre a gondolatra megnyugodott. Fázékonyan ... |
2012-05-15 13:53:33 |
|
|
|
|
|
|
... harangláb. És ő is!
A falu népe alig akart hinni a szemének. Újra maga előtt látta a régi, fiatal tanítót, borotvált arcával, mintha egy szemet sem öregedett volna meg húsz hosszú év alatt.
S ő is csodálkozva lépett a fehér falú iskolába. Ugyanazok az arcok és ugyanaz a rózsakedvű ifjúság, ugyanaz az élet és pezsgés, mint húsz év előtt.
A jegyzőkön... |
2012-05-15 13:50:20 |
|
|
|
|