|
 |
|
|
... lehet!
De íme mindenütt dermedt érzéketlenség: kietlen pusztaság a földön. hideg részvétlenség a kéklő magasságban.
Csak nézem, nézem az öt kis hóvirágot, amint sápadtan, elhagyottan, lecsüggedt fővel állanak az érzéketlen rög mellett. Ahogy a szél át-átsuhan rajtok, föl-fölremegnek, és fázó fehér arcukat mintha be akarnák takarni kis zöld köntösükkel.
(Gárdonyi Géz... |
| 2010-03-27 23:33:59 |
|
|
|
|
|
|
|
... tétován, tágan leste,
Mint csavarja szép ujjuk torzzá a szörnyü kín...
Éjfél lett lassan... s lomhán nyúltam egy szivarért én,
S furcsa csodának tetszett, hogy elhagyottan nyúló
Ujjaim közt víg fénnyel föllobogott a gyújtó
S hogy törődött ajkamról illatos füst szállt békén.
S aludni készülődtem, s úgy nyújtózott karom,
Mint ólom-Krisztus ka... |
|
|
| 2010-03-27 22:32:14 |
|
|
|
|
|
|
|
... akarna,
Kőfalon nem látni átal.
Még az égre fölnézhetne,
Arra sincsen semmi kedve:
Szabad gólyák szállnak ottan
Jobb hazába;
De hiába!
Ott maradt ő, elhagyottan.
Várja, várja, mindig várja,
Hogy kinő majd csonka szárnya
S felrepül a magas égig,
Hol a pálya
Nincs elzárva
S a szabadság honja kéklik.
... |
| 2010-03-20 08:52:56 |
|
|
|
|
|
|
|
... tehozzád és én nem talállak!
Hajóm kétség, remény sziklája törte,
Bízó vitorlám vihar elsöpörte.
A horgonyom a végtelenbe dobtam,
A csillagokba nézek elhagyottan.
A csillagok sápadnak és remegnek
S a szférák is lemondást énekelnek.
... |
|
|
| 2010-03-19 11:22:16 |
|
|
|
|
|
|
|
... kezét fogva szavakat mormolunk.
A szerele... |
|
|
| 2010-03-16 23:23:33 |
|
|
|
|
|
|
|
KÖNYVEK, AMIKET SOSEM OLVASHATTAM
Ó, hányszor gondolok tirátok,
minden széptől és jótól elhagyottan:
ti könyvek, miket sosem olvashattam!
Ti titokzatos, messzi hűs lapok!
Betűknek mérhetetlen tengermélye:
nem vihettek magasba és a mélybe...
Ott sorakoztok messzi polcokon
a titkotok két tábla közt bezárva -
s nekem nincs... |
| 2010-03-16 09:24:01 |
|
|
|
|
|
|
|
... Endre
Kivánságaim én túléltem
És megúntam ábrándaim,
Lelkemben csak az egyedüllét
Fájdalmai maradtak im!
Az életnek zúgó viharja
Eltépte az én koszo... |
| 2010-03-13 10:46:05 |
|
|
|
|
|
|
|
... lehet!
De íme mindenütt dermedt érzéketlenség: kietlen pusztaság a földön. hideg részvétlenség a kéklő magasságban.
Csak nézem, nézem az öt kis hóvirágot, amint sápadtan, elhagyottan, lecsüggedt fővel állanak az érzéketlen rög mellett. Ahogy a szél át-átsuhan rajtok, föl-fölremegnek, és fázó fehér arcukat mintha be akarnák takarni kis zöld köntösükkel.
Gárd... |
| 2010-03-09 06:02:57 |
|
|
|
|
|
|
|
... tétován, tágan leste,
Mint csavarja szép ujjuk torzzá a szörnyü kín...
Éjfél lett lassan... s lomhán nyúltam egy szivarért én,
S furcsa csodának tetszett, hogy elhagyottan nyúló
Ujjaim közt víg fénnyel föllobogott a gyújtó
S hogy törődött ajkamról illatos füst szállt békén.
S aludni készülődtem, s úgy nyújtózott karom,
Mint ólom-Krisztus ka... |
| 2010-03-07 13:30:52 |
|
|
|
|
|
|
|
... csontjaimmal:
végtére fölriadnék és szaladnék
szürcsölni elmulasztott kéjeket,
örülni, s örömöt megbánva, fájni,
késő gyönyörtől megrokkanva halni,
bűzben, koszban, szégyenben, elhagyottan,
mint trágyadombon a veszett kutya.
De, mint mindent, ezt is csak álmodom.
Ha mindeddig nem ébredtem: tudom,
most már halálig hortyogok. Talán
a... |
| 2010-03-07 10:54:54 |
|
|
|
|
