|
|
|
...
NAGY IMRE: HATTYÚ-DAL.
Csak nehány nappal a' költő halála előtt.
Meddig ülsz még földi kín' homálya,
Meddig még elhervadt arczimon?
Nyíl-e békeint. égi pálya
Túl kiszenvedett fájdalmimon?
Hajh! rövid lét hosszú bánatoddal,
És te isten! sújtoló karoddal.
Pillanatnyi kéj virúlt előttem,
Szívderű' t... |
2010-01-16 06:27:54 |
|
|
|
|
|
|
... hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult ... |
|
2010-01-15 11:24:42 |
|
|
|
|
|
|
... nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.
Kezéből a fűre, könnyesen, gyűrve
Lehullott egy csöpp csipke-rom,
Fehéren és halkan röpült le,
Akár egy elhervadt szirom.
Szeme rámnézett kérdőn, búsan:
(Nincs búsabb szem, mint aki kérd)
Ily szomorúan, ily koldúsan
Mért hívtuk egymást ide? mért?
S mon... |
2010-01-14 09:30:27 |
|
|
|
|
|
|
... a hajnali harmatcseppeket, s mint könnyeivel
megsiratta a kis skorpiót.
Néhány csepp a skorpióra csöppent, rózsaillattal borítva be testét.
Néhány nap múlva a rózsa is elhervadt, nem volt már, ki vízcseppekkel táplálja a nagy forróságban.
Évszázadok múltán a tudósok csodálkozva és hitetlenkedve vizsgáltak egy
mumifikálódott skorpiót, melyet a sivatag... |
|
2010-01-12 21:47:59 |
|
|
|
|
|
|
... mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.
Kezéből a fűre, könnyesen, gyűrve
Lehullott egy csöpp csipke-rom,
Fehéren és halkan röpült le,
Akár egy elhervadt szirom.
Szeme rámnézett kérdőn, búsan:
(Nincs búsabb szem, mint aki kérd)
Ily szomorúan, ily koldúsan
Mért hívtuk egymást ide? mért?
S mondta, hogy késő m... |
|
2010-01-12 14:12:00 |
|
|
|
|
|
|
... szárnyán merre szálljon?
Nincsen rokonszív, nincs hová!
S eljött a tél. Didergő lelke
Úgy reszketett, mint kis madár,
Melynek lehullott pelyhes fészke,
Ha elhervadt az enyhe nyár.
Ajkán elhalt már rég' az ének,
Reménye eltűnt, el... tova...
S ha visszaszállt egy pillanatra,
Egy sejtés űzte el: soha!
Tovább bolyongott fá... |
2010-01-11 06:11:15 |
|
|
|
|
|
|
...
Johann Georg Jacobi - Egy régi dal nyomán
Hol vannak az ibolyák, hol van a vidám nép,
mely övezte, merre járt, a virágkirálynét?
"Ifjú a tavasz oda:
elhervadt az ibolya." -
Hol a rózsa, mit dalos kedvünkben leszedvén,
pásztor hordott süvegén, pásztorlány a keblén?
"Lányk... |
2010-01-10 11:07:08 |
|
|
|
|
|
|
... kint a télnek bús haragja...
Ott kint a télnek bús haragja
Fagyosan zordul, dúlva-dúl,
A lombjavesztett fákon által
A vihar zúg, süvölt vadul.
Elhervadt a mezők virága,
A puszta fának lombja sincs,
- De szívemben mosolygó hála
Nyíló virága drága kincs. -
Szívem virágit nyújtom át itt,
S kívánom szívből igazán... |
2010-01-10 05:44:31 |
|
|
|
|
|
|
... volna elég rossz a napom,
Elém állt egy kisfiú, izgatott volt nagyon.
Kipirult s kifulladt a játék hevében;
Felhevülten így szólt: "Néni, ide nézzen!"
Kezében elhervadt virág kornyadozott,
Lankadt szirmai tán nem látták a napot.
Halott virágával küldtem volna tova,
Mosolyt színleltem hát, s bámultam máshova.
Nem ment el, sőt inká... |
2010-01-08 19:11:32 |
|
|
|
|