|
 |
|
|
Szuhanics Albert :
Ne engedd el kezem!
Neked mondom el,
hogy néha félek én,
nem felel a csend,
hiába kérdeném.
Lelkem téged vár,
mert senki nem lehet,
a te helyeden,
míg itt leszek veled.
Összetartozunk,... |
| 2024-03-16 18:55:34 |
|
|
|
|
|
|
|
A csonk és a facsemete
,,Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor bűnért való áldozatként tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint." (Róma 8:3-4)
... |
|
|
| 2024-03-14 06:59:42 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Óvatosan lépkedj kedvesem ,
még eléggé ködös a táj , s
furcsa árnyak lebegnek előtted ,
s erős szél rázza a dérlepte fát .
Kivárlak . . . , panaszos szavak ,
nem hagyják el a szám , érzem
szívemben újra lángra l... |
| 2024-03-12 22:24:17 |
|
|
|
|
|
|
|
Jókai Mór: Ültess fát!
Ültess fát!
Hogyha mást nem,
lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot,
messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája,
ingyen hallgathatod szavát.
Ül... |
|
|
| 2024-03-01 14:22:54 |
|
|
|
|
|
|
|
FESZÜLTSÉGOLDÓNAK!
.
Egy házaspár elmegy megnézni egy kiadó lakást. A főbérlő kérdezgeti őket:
- Van rendszeres jövedelmük?
- Igen.
- Gyerek van-e?
- Igen, kettő, egy hét és egy tízéves.
- És állatok?
... |
|
|
| 2024-02-25 12:41:16 |
|
|
|
|
|
|
|
MESÉK ÉS MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL ... |
| 2024-02-24 22:15:38 |
|
|
|
|
|
|
|
ÉLETTÖRTÉNETEK - NAPJAINKBÓL IS
... |
| 2024-02-17 21:45:17 |
|
|
|
|
|
|
|
A parlagfűben elbújva ettük a darazsas kukucskát és a hangyás papsajtot.
Másztunk fára (máséra is), bújtunk árokba, gödörbe. Estünk és keltünk. Sőt gáncsoltak is, mégis eljutottunk valahová.
Ha esett a hó, ettünk belőle.
Ha eső, volt, hogy abból i... |
| 2024-02-14 13:50:42 |
|
|
|
|
|
|
|
2
A TIZENKÉT HÓNAP - VERSEKKEL, SZÉP MESÉKKEL
I. A tizenkét hónap - Versek szép képekkel
SlidePlayer.hu
http://slideplayer.hu/slid... |
| 2024-02-04 21:45:29 |
|
|
|
|
|
|
|
Minden fájó pillanat , érzelmeket foszt , s
megtagad , mint az őszi szél , mely virágot ,
búzamezőt , fát , szeszélyes kedveként cibál .
Eltéved a lélek , s ismeretlen idegen világban
bolyong tovább , sehol nem leli az otthonát .
Árválkodó nyitott kapu , sarkig kitárva még ,
s mindig visszavár - vajon mit is tehetne mást ?
Jó len... |
| 2024-01-16 21:17:19 |
|
|
|
|
