|
|
|
Csabai Lajos:
Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,
Ne hozz majd drága koszorút nekem!
Az ezer virágú krizantémok
Nem segítenek már szívemen.
Hiába mennek mások ezer virággal,
Jön a november, s elfagy mind.
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!
Nem lesz könnyebb a föld odakint.
Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,
Mely hordja... |
2022-11-01 07:07:03 |
|
|
|
|
|
|
Pásztor Piroska:
Emlék a nyár
Tó vizében száz levélhajó,
utolsó útjuk lágy, ringató,
fodrai közt, mint a bús szirén,
megcsillan a fáradt, kósza fény.
A parti fűz ruhája hervad,
lombja alatt elkorhadt a pad,
a szél csörög ... |
2022-10-07 20:24:16 |
|
|
|
|
|
|
Másodszor búcsúzom. Először 1956. november 28-án, az osztrák-magyar határon fordultam vissza egy akkor már üres őrtorony lábától, és mondtam: ,,Isten veled, hazám, amint lehet visszajövök." Most Magyarországtól búcsúzom, mert ami itt van, az már nem az én hazám. Értelmemnek és érzelmeimnek egyaránt idegen. Tudom, hogy ide már csak legfeljebb látogatóba jövök vis... |
2022-08-16 06:26:44 |
|
|
|
|
|
|
Citta del Vaticano - Basilica San Pietro di Roma
Áldott napot !
... |
2022-06-17 11:49:46 |
|
|
|
|
|
|
Sík Sándor - Ember
Embernek lenni!
Csak-embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek!
Lerázom magamról a port,
Amit a századok ajka rámlehelt,
Ledobom a palástot,
Am... |
2022-05-14 17:52:59 |
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor: Nagypénteki szertartás
Ágyam fölött, a feszület fölött
Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, - ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább ill... |
2022-04-15 07:40:36 |
|
|
|
|
|
|
Sík Sándor - Ember
Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek!
Lerázom magamról a port,
Amit a századok ajka rámlehelt,
Ledobom a palástot,
Amit a Hi... |
2022-04-05 00:18:57 |
|
|
|
|
|
|
Mesenyár
Hársillatot hoz a szél,
miközben a fűz mesél.
Hallgatja a telihold:
Egyszer volt és hol nem volt.
A tóparti fűz alatt
kilested a titkomat,
álomszárnyon szállt az éj,
fellobbant a szenvedély.
Ezer csillag lebegett,
a tó és a hegy felett,
felhők közé bújt a hold,
óvó árnyék ránk hajolt.
Óhajok és sóhajok,... |
2022-03-15 12:10:24 |
|
|
|
|
|
|
|
Tél... |
2022-02-16 02:00:02 |
|
|
|
|