|
 |
|
|
... kezed,
Ahogy bőrömön lágyan
Vándorol tenyered,
S megtapad.
Meleg fészkébe temetem
Mosolygó arcomat,
Puha-lágy otthona
Óvó-védőn simogat,
S itt marad.
Ujjaim lassan járják
Kutató útjukat,
Fedezik fel maguknak
Arcod és ajkadat.
Mosolyogj!
Parányi gödröcske mélye
Nevető arcodon
Szemed és ajkad ... |
| 2006-11-20 12:13:01 |
|
|
|
|
|
|
|
... hangulatára emlékeztetett; a szellemes útvesztôk, a jól eltalált leírások - és egyáltalán: a Nyelv, a Beszéd központi szerepe - pedig tagadhatatlanul némi irodalmi ízt adtak neki.
Azóta lassanként eluralta ôket a rajzfilm meg az üzlet, s kiadóik ma már Walt Disney-szerű giccsfigurákkal keresnek dollármilliókat. Amikor még jóformán csak szövegek voltak bennük, a játékosnak (a ... |
|
|
| 2006-11-20 11:47:31 |
|
|
|
|
|
|
|
... eljössz hozzám,
Hisz, mellettem kell lenned...
Olyan jók lehetnénk együtt,
Próbáljuk meg kérlek,
Egymás karjában nyugodni,
Átölelni Téged...
Karjaimat lassan,
Nyakad köré fonnám,
Engednél a csábításnak,
Arcodat simogatnám...
Hiába van mellettem más,
Csak Téged lát a szemem,
Tiéd minden gondolatom,
F... |
| 2006-11-20 09:04:17 |
|
|
|
|
|
|
|
... mindenki sáros
Neked a mennyország, ami másnak szenvedés
Amit ma elveszel az holnap túl kevés
Nézd meg az életed, csak napról napra élsz
A harcod az utcán lassan felemészt
refr.
Tagadás
Csak egy pillanatnak tűnt ami volt
De az elmémben ez nem szürke folt
Tudom, hogy nem fog visszajönni
De hangja mégis ... |
|
|
| 2006-11-19 18:27:11 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... sorokban álldogálnak a Nílus partján és csőrükbe kapják az aranyhalakat. Mesélt a szfinxről, amely olyan öreg, mint maga a világ, a sivatagban él, és tud mindent. Mesélt a kalmárokról, akik lassan lépkednek a tevéik oldalán és borostyán láncot visznek a kezükben. Mesélt a hold-hegyek királyáról, aki fekete, akár az ébenfa, és egy nagy kristály az istene. Mesélt az óriás zöld kígyó... |
|
|
| 2006-11-19 18:22:11 |
|
|
|
|
|
|
|
... volt.
A jobb sarokban egy fiatal férfi ölében ült Malacka a tengerimalac. Apró háromszínű teste méltósággal nyúlt el gazdája lábain. Nyugalom, s valami furcsa szomorúság áradt belőle, mely lassan mindannyiunkra rátelepedett. Máig sem értem miért nem akartam felfalni őt. Pedig ínyenc falatnak számít! "Malacka vagyok.� - kezdte mondókáját, s mi mindannyian megbabonázva h... |
| 2006-11-19 15:42:55 |
|
|
|
|
|
|
|
... ballagott.
Itt vagyok újra, s most megteszem végre,
Hatalmas vagyok, s csillagokat veszek kézbe!
E gondolat járta át a lelkét,
Tudta jól, most véghez viszi tettét.
Szemét lassan az égre emelte,
Karja kinyúlt, fel, fel a fellegekbe.
A tér, az idő újra semmivé foszlott,
Pillanat múlva kezében csillagot tartott.
Sok óriás közt a legapróbba... |
| 2006-11-19 15:40:33 |
|
|
|
|
|
|
|
...a szentség csendjét látom szemedben
érintésed néma kéjszavak
Isten rég elvette szárnyunk
de nekem, így is angyal vagy.
nem számít már ima és átkok
a tegnapok reménye
lassan foszlik el...
már nem kell semmi,
csak az a csend
mi ott ragyog a szemedben.... |
| 2006-11-19 15:17:44 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... szeretném megállítani a gondolataim. talán elfáradtam. talán túl nehéz volt a hét -látod nem szoktam le a túlzásokról még most sem.... fáradtak a gondolataim a vágyaim elcsendesedtek és lassan elfogy az este. túl sok a szeretnék és kevés a vagy. kevés a jelen idő a napjainkba. ma már hétszer mosolyogtam és kétszer voltam szomorú. most egyik sem vagyok. csak vagyok... ez az ősz sem... |
| 2006-11-19 15:09:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... volna tudni... bár azt hiszem nem is tudtam mit jelentenek ezek a szavak és nem kerestem értelmet csak tettem a dolgom. egyszerűen világra akartam jönni.
... és most itt vagyok.
lassan eltelik harmincnégy év. az életem. egyszer a fiam megkérdezte -anya, ha harminchárom éves leszel téged is megfeszítenek?
ma már ez nem szokás gyerek. eszembe jutott ahogy született, m... |
| 2006-11-19 15:03:06 |
|
|
|
|
