|
|
|
Vértesy Gyula
Eltört játékszer
Kis gyermek-ágy fölött egy nő áll,
Oly halovány, oly bús szegény!
Kezében fél-lábú lovacska, -
Tört fényű könnyek a szemén.
Meghatva nézem s ím, egyszerre
Te jutsz eszembe, jó anyám.
- Miért nem tudtam én elhalni
Igy a gyermekkor hajnalán?!
Nem kellett volna durva kézzel
Sz... |
2018-07-09 08:28:33 |
|
|
|
|
|
|
... pillangók lebegnek
szemünk felett, lepkék pillanganak.
Ledögönyözve feküszünk a tespedt... |
2018-04-03 00:05:12 |
|
|
|
|
|
|
|
Lovak... |
2018-03-24 18:54:59 |
|
|
|
|
|
|
... legjobb az volt talán
Együtt voltunk, anya, apa és a két mamám
Szépeket mondtak, én nagyokat nevettem
Még a kacsákat is elfeledtem!
Egy érdekesség is akadt
Egy lovacska a hintóval szaladt
Én még ilyet nem láttam!
Ezért aztán jól megcsodáltam!
Legközelebb, ha kirándulni megyek
Mi történik velem, mindent elmesélek
Itt a j... |
2018-03-02 19:50:20 |
|
|
|
|
|
|
...
HEINE, Heinrich
(1797-1856)
Téli rege
(1844)
BÚCSÚ PÁRIZSTÓL
Ég áldjon, tündér Párizsom,
válnunk kell, itt az óra,
búcsúzom, és elönt a kéj
s az öröm dús folyója.
Német szivem váratlanul
beteg lett sajna mára,
sehol, csak otthon, Északon
találok orvosára.
... |
2018-02-25 15:02:15 |
|
|
|
|
|
|
... való.
És én mégis sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam.
Később, mikor néhány év eltellett,
Nekem megint csak lovacska kellett,
Volt rajta nyereg, gyeplő, takaró,
De ez sem kellett, mert fából való.
És én megint sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ily... |
2018-01-27 21:53:13 |
|
|
|
|
|
|
A karácsony régen különösen meghitt volt polgári családoknál. Az úriasszonyok a karácsonyt megelőző hetekben az otthoni előkészületeken túl pénz, ételt, meleg holmit, gyógyszert és egyéb adományokat gyűjtöttek. Ételt osztottak. Az adakozás öröme segítette elő őket abban, hogy átéljék az ünnep csodáját.
Polgári családokban a Szenteste előtti délutánon a gyerekeket csenge... |
2017-12-27 18:52:35 |
|
|
|
|
|
|
BABITS MIHÁLY
Dobszó
Zsindelytetős régi háznak voltam gyermeke.
Vad szobákban lapultam mint fogoly őzike.
Rám ezer zöld szájjal éhen ásított a kert.
Úgy utáltam az unalmat! pedig az nevelt...
Az fogott kézen, az csalt a bokrok indián
sátrába, az hajókázott fenn a kajszifán,
s elvitt a félszerbe hol a hullós ... |
2017-12-25 13:58:08 |
|
|
|
|