|
 |
|
|
... hozzánk beront.
Óh, csak egy van ami még érhetne,
Hogyha a sors jókor eltemetne, -
Irígyelve boldog létemet;
S nézek gyermekemre nőm karában,
Benne egy megifjodott világ van,
S nem félek, hogy a sír eltemet.
Ő csatáz és lelkesűl helyettem,
Nem kidölt fa, hulló csillag éltem,
Emlék nélkül mely hiába vesz.
És a nő, ki csó... |
| 2012-02-29 20:40:23 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... mert jó vérű mén volt az öreg csataló - magától is vágtázni kezdett, és meglepően gyorsan beérte a többieket. Pet... |
|
|
| 2012-02-12 23:41:28 |
|
|
|
|
|
|
|
NEGYEDIK KÖNYV
A Gorbeau-ház
I
Gorbeau mester
Negyven évvel ezelőtt a magányos sétáló, aki bemerészkedett a Salpêtrière[440] elátkozott tájékára, és a körúton át elment egészen az Italie-sorompóig, olyan vidékre érkezett, ahol - bátran el lehet mondani - vége volt Párizsnak. Nem volt ez pusztaság, hiszen voltak járókelők; nem volt mező, his... |
| 2011-12-30 11:32:31 |
|
|
|
|
|
|
|
MÁSODIK RÉSZ
Cosette
ELSŐ KÖNYV
Waterloo
I
Mit lát az ember Nivelles-ből jövet
A múlt évben (1861),[311] ragyogó májusi reggelen, egy utas, éppen az, aki ezt a történetet elbeszéli, Nivelles-ből jövet La Hulpe felé igyekezett. Gyalogszerrel. Két sor fa között a széles, kövezett országúton haladt, amely áthullámzott az egymás után köve... |
|
|
| 2011-12-30 11:28:18 |
|
|
|
|
|
|
|
... veszélyt, vagy annak látszót
Vélsz a honra tűnni fel:
Hát van lelked, a szent zászlót
Épen akkor hagyni el!?
Oh, ha méltóbb s új kobozzal
A megifjodott hazát
Zönghetném még Homérosszal;
Ne csak mindig panaszát!
De legyek, ha veszni sorsa,
Húnyó nép közt Osszián,
Inkább, hogysem dalok korcsa... |
|
|
| 2011-08-19 20:59:57 |
|
|
|
|
|
|
|
... mezőre! nem állhatni ellent:
Gyönyörű idő van, a lég enyhe, tiszta:
A csapodár tavasz megbánta, hogy elment,
Az jött ujra vissza.
Tavaszi sugárral a megifjodott nap
Fénybe öltözteti a világos eget;
Fehér gyolcs ruhában jőnek, udvarolnak
Távol a föllegek.
Hallom indulóját költöző madárnak
A végtelen ürből, mely ... |
| 2011-08-19 16:43:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... párosul.
Az igaz, hogy testi munkájuk mellett agyuk munkája háttérbe szorul, de éppen ez a jó. A hosszú nemzedékeken át való agypihentetés tehát vegetatorius életmód következtében megifjodott és megizmosodott, a létért való küzdelemre edzett, pihent és egészséges egyének alakulnak ki és törekednek fölfelé, még pedig mindenkor jól megérdemelt sikerrel.
Az alsó... |
| 2011-04-07 22:49:26 |
|
|
|
|
|
|
|
... sokáig,
S a vakmerő
N émúlva lakol.
De minket az ég
Saját örömére
S a föld örömére
Zengeni hágy,
Míg a télnek nyájas álma
Hű karjába nem fogad,
S a megifjodott tavasznak
Szép Hórái gyönge kézzel
Életre nem költenek.
Brekeke, brekeke, brekeke!
Zeüs bennünket szerete,
Amidőn szent végzete
A vizekbe... |
| 2011-02-05 04:15:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... mint lánykorában, oly gonddal öltözött.
Ahogy megjöttél, megcsókoltad őket.
Meg se rezzent apám dús szálfa-teste...
Szeme égett csak szemem tüzében,
s künn megifjodott a morcos, öreg este.
fehér ferenc: nyelv és varázs
Mit bánom, mint mondja más:
nekem csobolyócsobbanás...
Másnak csak táj és sík világ,
nekem akác és ... |
| 2011-01-29 09:07:42 |
|
|
|
|
|
|
|
... mint lánykorában, oly gonddal öltözött.
Ahogy megjöttél, megcsókoltad őket.
Meg se rezzent apám dús szálfa-teste...
Szeme égett csak szemem tüzében,
s künn megifjodott a morcos, öreg este.
írta: jazsoli5, 2009. ápr. 17. 9:23 - címkék: vers és kategóriák: Fehér Ferenc versei - még nincsenek kommentek
fehér ferenc: nyelv és varázs
Mit bánom... |
| 2011-01-03 11:59:42 |
|
|
|
|
