|
|
|
... Séverine-t, aki ajkát a fülére tapasztva halkan, szünet nélkül suttogott. Ezen az estén talán megérezte tarkóján a halál leheletét, mielőtt eloltotta volna a lámpát. Mind a mai napig csak mosolygott, mit sem sejtve a halálos veszedelemről, mely szeretője karjában fenyegeti. De most végigfutott rajta a borzongás, és megmagyarázhatatlan félelmében szorosan odabújt a férfi mellére, o... |
2013-10-02 12:23:37 |
|
|
|
|
|
|
... kezét a menetirányváltón tartotta. A mozdonyvezető arra fordult, tekintetük összetalálkozott, egy végtelenségnek tetsző pillanatig.
Eznap reggel Le Havre-ban Jacques kedvesen rámosolygott Séverine-re, amikor az asszony, mint minden héten, lejött a gyorshoz a pályaudvarra. Miért rontsa el az ember az életét rémlátásokkal? Miért ne használja ki a kínálkozó boldog napokat?... |
|
2013-10-02 12:21:18 |
|
|
|
|
|
|
... százszor,ezerszer,mennyit érsz nekem,
Elmondani,hogy fontosabb vagy,akár az életem!
Csak nézni csillogó kék szemed,
S magával ragad a képzelet.
Nézni szép ajkadat,mosolygós arcodat,
S közben elfeledni minden bajomat.
Nem szeretnék mást,csak sétálni Veled a csendben,
És közben tudni,hogy igen ....most már minden rendben!
Átölelni ... |
2013-09-30 00:32:48 |
|
|
|
|
|
|
... gyűlölni tudtok!
Rossz pásztorok! Nem kelletek nekem!"
Egy hosszu házra, gyermekkel tele,
Az van fölirva: Árvák menhelye.
És közepett' a félénk, méla hadnak
Mosolygó dámák versenyt osztogatnak
Ételt, ruhát, száz apró cifraságot.
Ezek közé már-már betérni vágyott...
De mégse!... Fájó pillantást vetett
A szép vásárra s ment tovább: ... |
|
2013-09-28 08:41:08 |
|
|
|
|
|
|
... köszöntő
Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, -
megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.
... |
|
2013-09-27 00:45:56 |
|
|
|
|
|
|
... győzedelmeskedik/
"Arra ébredtem ma reggel,
A szívem tele van szeretettel.
Bekopogok Hozzád, megállok egy percre,... |
2013-09-24 19:36:19 |
|
|
|
|
|
|
... ezer koszorút fűz,
Bérceidet kék ég öleli,
Zúg a fenyves, a patak folyót űz,
S tájaid mosolyját rengeti.
Szép vagy, Erdély, szép és szerencsétlen,
Koporsóban mosolygó halott,
S én szeretlek hőbben és hivebben,
Mint valaha szívem tudhatott.
Újabb bájad lett talán a bánat,
Avagy érzőbb most az én szivem?
Mert a búból néha szent... |
2013-09-15 22:03:12 |
|
|
|
|
|
|
... mire nincsen válasz,
S van oly lépés, mihez nincsen támasz.
Magadra maradsz, midőn az idő dönteni kész,
S a sok feléd nyúló kéz, mind elvész.
Nem marad más, csak egy mosolygós tekintet,
Ki ha baj volt, önzetlenül, eddig is segített.
Nézz át a kezek fölött, hogy lásd, ki van veled, ki az kit ne bánts.
Vak voltam eddig, én is, már bánom,
Hisz ... |
2013-09-13 13:33:03 |
|
|
|
|
|
|
... álmodom
Tarka álompille szállt szememre,
s hozzád repített könnyű szárnyain.
Úgy vártam erre a bűvöletre!
Lásd, elragadnak forró vágyaim...
Míg szemeimet lehunyom
mosolygós arcod rám nevet,
hívsz, szólongatsz lágy hangodon,
s kitárod felém két kezed.
Hogy ölelhess, indulok feléd.
Simítják ujjaim az arcod.
Ruh... |
2013-09-10 22:30:18 |
|
|
|
|
|
|
... nem is érdekel semmi más. Szépen visszajárunk kontrollra, mindig megdicsérik, távozáskor szinte kivétel nélkül elhangzik a mondat: nem vagyunk jósok. Persze én már kurvára unom ezt, de mosolygok és sokszor már előre elmondom, hogy ne tessék fáradni, tudom, hogy nem tetszik jósnak lenni...
A gyermek ideggyógyászati rendelőben, ahová a biztonság kedvéért át kell vinni... |
2013-09-08 14:50:13 |
|
|
|
|