... küzdöttem,
és mi oly szép, még ha csak álmodom is:
egy csók s egy ölelés tőled, kit szerettem.
Láttam szőke fürtök árnyalta arcod,
finom ívelésű ajkad, dús szempillád,
melyek alól mosolygós szemeidnek
elbűvölő pillantása ragyogott rám.
Eszménnyé vált e tünemény látomás,
mint megkésett őszinte, igaz vallomás,
s érzem... |
