|
|
|
..."Könnyűszerrel boldogulhatsz,ha minden áldott nap csupán az aznapra elrendeltetett terhet cipeled. Ám képtelen leszel megbirkózni vele, ha a tegnap terhét nem veted le válladról, és egyre ott hurcolod magaddal, sőt mindennek tetejébe, odacsapod hozzá a holnap terheit is jó előre, holott nem lennél köteles rá."
(John Newton)... |
2010-06-06 21:07:28 |
|
|
|
|
|
|
... csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit m... |
|
2010-06-06 20:45:53 |
|
|
|
|
|
|
Mindene megvolt, mégis megcsalta magát.
Nem ismert se Istent, se embert, se hazát.
Hátát fordította a szülői háznak,
s nekivágott az ismeretlen határnak.
Faluját elhagyva nem érzett bánatot,
jó anyja fohásza lelkére nem hatott.
Nem érdekelte, inkább felszegte fejét,
s lerázta magáról megszülője kezét.
A határdombról még egyszer vi... |
2010-06-06 15:52:42 |
|
|
|
|
|
|
... szeretni.
Szállván virágra, miként a lepkék,
Könnyen cikázva, ahogy a fecskék.
Taníts meg engem, tisztának lenni,
Vissza nem nézni, előre menni!
Letenni minden terhet és gondot,
Látni magamban a középpontot...
Taníts még nekem egyszerűséget,
Hogy megláthassam mindig a szépet.
Igazgyöngy legyen szellemi lényem
A hamis ék... |
|
2010-06-06 08:40:17 |
|
|
|
|
|
|
... csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit m... |
|
2010-06-05 23:31:11 |
|
|
|
|
|
|
Nagy dolog a szeretet, mely egyedül könnyít minden terhet, és egyaránt elvisel minden
egyenetlent. A szeretet futván fut, örül, szalad és fel nem tartóztatható. Mindent elhagy,
hogy mindent elnyerjen. A szeretet nem is... |
2010-06-05 22:47:19 |
|
|
|
|
|
|
... értem.
Lőcslábú ökrök ballagdáltak ott
A csillagfényben, lomhán és kimérten.
Oly végzetes és olyan megható
Szemmel, mint némely dolgos emberé,
Egy ismeretlen terhet vittek ők
Egy ismeretlen, messzi cél felé.
Szép, méltóságos, tiszta állatok -
Zendült meg akkor szívemben az ének -,
Jobb volna tán igába állanom,
Talányos ... |
2010-06-05 11:46:50 |
|
|
|
|
|
|
Az árnyból szőtt lélek
A fák szelíd, nagy árnyát nézni este
Szeretem én aranyszín dombokon,
Áldott az árnyak testnélküli teste,
Titkos kelméjük lelkemmel rokon;
Hisz Isten tán fenyőfák gyenge gyanta
Lehű árnyából este szőtte m... |
2010-06-05 00:23:23 |
|
|
|
|
|
|
Juhász Gyula: Athene Partenosz
Bagolyszemű, bronzvértű istenasszony
Tekinteted, mint attikai ég,
Lelked derűs, mint, ha leszáll az alkony,
Tavaszi fényben a jón partvidék.
Te vagy a bölcsek és bolygók barátja,
Ki Mentor nyájas arcát öltve fel
Nyugalmasan jársz s a tengerbarázda,
Mint édes terhét, dalolón emel.
Mikor az ... |
2010-06-04 16:33:05 |
|
|
|
|
|
|
Babits Mihály: Sunt lacrimae rerum
Van a tárgyaknak könnyük. Érzem olykor,
Hogy sírnak a szobámban nesztelen
sötétedő, sejtelmes alkonyokkor
bús lelküket kitárják meztelen.
tán azt hiszik, nem látja most szem őket:
ki járna a sötétben eleven?
De én, szobáknak baglya, nézem őket,
Örülve, hogy van, aki sír velem.
Nézem, h... |
2010-06-04 16:20:28 |
|
|
|
|