|
|
|
Pilinszky János Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő leszek,
csak tollpihék az üres ólban,
csak csillagok az ég helyett.
A temetetlen árvaságban,
mint téli szeméttelepen,
a hulladék köz... |
2024-01-27 10:01:41 |
|
|
|
|
|
|
Néha eljövök hozzád
Hogy tudd, itt vagyok
Amikor elmegyek,
megrázom a szárnyaimat
Egy tollat a földön hagyok.
... |
|
2024-01-21 08:02:12 |
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi Dezső - Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le üres porát.
Dideregve járok ablakodnál
a hófehér nagy úton át.
S amint megyek itt éji órán,
lépésem mégsem hallható,... |
2023-12-08 00:43:33 |
|
|
|
|
|
|
... szenvedéllyel,
elvarázsoltál ringató gyengédséggel,
önfeledt játék, veled a mennyben jártam,
fodros felhők felett, csillagok közt szálltam.
Lassan ébredezel én gyönyörű kincsem,
tollpihe pihen az aranyló hajtincsen,
s mint szemedből a könnycsepp, ő is tova száll,
szép arcod simítva mosolyod rám talál.
Füledbe suttogom, milyen szé... |
|
2023-10-26 21:45:32 |
|
|
|
|
|
|
Soha nem ítélhetjük meg mások életét. Mindenki csak a maga fájdalmait
és lemondásait ismeri. Lehet, hogy úgy érzed, jó úton jársz, de soha ne
gondold, hogy ez az egyetlen helyes út.
(Paulo Coelho)
... |
2023-09-03 07:39:18 |
|
|
|
|
|
|
... meg,
többször kellett mondani,
és még azt is elengedte
füle mellett biztosan,
s állandóan hangoztatta,
hogy milyen jó piszkosan.
Hogyha felkelt és hajában
egy tollpihe ott ragadt,
nem fésülte ki belőle,
így egész nap ott maradt.
Hogyha egyszer sárba lépett,
és az a sár rátapadt,
meg se látta! Tovább játszott
ak... |
2023-05-19 21:15:38 |
|
|
|
|
|
|
... SEM. "
MÜLLER PÉTER
" A túlvilágon egyetlen tollpihe is megbillentheti az isteni igazság mérlegserpenyőjét.
Ezt kutatja a múltjába merült öreg. Ez a tollpihe most fontosabb neki, mint egy eleven ember...(...)
Ez a befelé vezető út... |
2023-04-26 10:57:41 |
|
|
|
|
|
|
Mennyi minden van, ami szép,
csak látni kell és a szívünkben
magunkkal vinni, hogy a lelkünk
gyönyörködhessen benne.
Minden nap és minden reggel!
... |
2023-03-25 08:37:10 |
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi Dezső: Szerenád
A kormos égből lágy fehérség
szitálja le üres porát.
Dideregve járok ablakodnál
a hófehér nagy úton át.
S amint megyek itt éji órán,
lépésem mégsem hallható,
mert zsongva, súgva, és zenélve
halkan szit... |
2023-01-10 00:13:38 |
|
|
|
|