|
|
|
Gyerek barátság
Füstös Peti, Kardos Melcsi
nagyon jó barátok,
de azt mondta Szőke Julcsi:
ők szerelmes párok.
Nem értette a két gyerek
ezt a híresztelést,
kacarászva kértek rá egy
csúf hatamas kelést.
Szaladt Julcsi nagymamához,
aki vigasztalta:
- Ne félj kicsim, azé a rossz,
aki azt kívánta!
N... |
2013-07-01 23:50:45 |
|
|
|
|
|
|
Kínok kínja
Horror, perverz álmok között
napjaim vergődve élem,
nincs éjjelem, se nappalom,
időm összefolyt régen.
Egő tűzben a veríték
borítja rég el testem,
sötét kígyó mellem alatt
szorítja tüdőm, szívem.
Nincs segítség, végítélet,
tehetetlenül tűrök,
nincs szánalom és menedék,
hiába is menekülök.... |
|
2013-06-30 13:38:15 |
|
|
|
|
|
|
Katalin napra
Névnapomnak tisztelegve
Felköszöntöm saját Én-em
Tiszavirág életemre
Mért sorscsapás emlékképpel.
Hisztériás nő az anyám,
Férjem poháremelgető,
Érzékeny voltam, s igazán
Elfakított, tönkretett ő.
Oly' sokáig tűrtem neki,
Ajkamról lehervadt mosoly,
S összetört aura jelzi,
A ... |
2013-06-28 16:51:01 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Spartacusi szolgaság
Spartacus nem tűz és dög
láthatatlan világa
ellen harcolt, s mennydörög
az ég modern rabszolga
emberi méltósága
lealacsonyítása miatt,
a szív sárba tiprása,
sivárság, s halál arat.
Spartacus kemény szíve
takarta emberségét,
méltóságának híre
legyőzte ellenfelét.
Crassu... |
|
2013-06-22 17:05:30 |
|
|
|
|
|
|
A hallgató
Mindig azt hittem, a hallgató emberek bölcsek, mivel mindent megfigyelnek, véleményüket magukban raktározzák el, mint mély tapasztalatot.
Apjukom ilyen hallgató volt. Mikor menyecskének odakerültem, egy héten egyszer kocsmázás után hallottam a káromkodásokkal kísért hangját. Ilyenkor általában kötekedett.
- Ki hallott még iljet, hogy valaki min... |
|
2013-06-20 18:57:54 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: A természet az úr
Most is felül a gálya,
az emberi garmada,
utat keres megáradt
folyó, a munkás fáradt,
lankadatlan dolgozik,
áradó víz sem aluszik,
végül mindig az ész győz,
nem marad csak pára, gőz,
bacik és élősködők,
s az ellenük törvetők.
Az emberi ész győztes,
a víz, a nagy úr vesztes,
nem ... |
2013-06-12 16:54:21 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Nem tanítok már
Nem tanítom már, milyen a boldogság,
mikor észreveszünk minden kis csodát,
az apró jeleket, pillanatokat,
mikre szívünk örvendve bámulhat.
Nem tanítom már, milyen a szerelem,
mikor két ember-szív szertelen,
összeölelkezik egy életre,
s táncol a lélek öröm-ütemre.
Nem tanítom már, milyen a ... |
2013-06-08 06:34:09 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Vihar
Kétszáz éves elmúltam már, hogy mennyivel, pontosan nem is számolom, évgyűrűim sem látszanak már. Tavasszal most is rügyeznek agg ágaim, lombjaimat elfoglalják a visszaköltöző madarak, ők adnak koncertet nekem egész nap, melyben gyönyörködik halódó lelkem. Meddig hallhatom még őket, ki tudná megmondani?
Egy nemesi család ültetett engem, a ... |
2013-06-07 18:44:40 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Az én Halálom
Eljött értem, tán húsz esztendeje,
azóta emészt, kínoz szüntelen,
mondogatom, ember-szív bűntelen,
mégis elhagyhatja a reménye.
Ez a Halál nem a szívinfarktus,
mely egyetlen villanás, s kegyelmez,
az elmúlás, betegség erjedez,
nem érintett meg még a Halál-tus.
Bénulás, - minden hajdani s... |
2013-06-07 18:43:00 |
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: A bolha-hegyi három forrás
Börtönömből szabadulván
esdekelve napfény után
Talmud vörös botos házát
leltem meg, s három forrását,
melyek folytak a kút mélyén
lelkesen ittam mindig én.
A ház szétment darabokra,
menekültem a panelba,
édeni kincset, a kertemet
elvesztettem, s a hitemet.
Ismét börtönben vergődö... |
2013-06-03 18:37:14 |
|
|
|
|