|
 |
|
|
Mostanra kicsit szürkülnek a
fények este nyolc órára , a
nyár második etapjába ért .
S noha még a sétányra is
kellemes világost hoz a horizont
mögül felderengő fény azért az
erdő már pince hűvös csókot
lehel az arra járók meztelen
bőrére . Benézek a fák sűrűjébe ,
sőt mi több , bevonz a sötét
titokzatosság . Már rég nem... |
| 2021-08-06 13:19:59 |
|
|
|
|
|
|
|
... gyermekdallam,
csak üresen kongó néma csend.
Mégis: oly gyakran visszacsendül
a dallam, mi akkor elveszett,
hisz rég volt, amikor gyermekek voltunk,
de olyan jó, mikor feldereng.
HA SOHA TÖBBÉ...
H... |
|
|
| 2021-01-22 19:00:33 |
|
|
|
|
|
|
|
... szobákban a lebbenő árnyak,
dobbanó szeretetgömbökké válnak,
pillanatokba karcolva a csodát,
ajkak rebegik a hálatelt fohászt.
Zúzmarás éjben, fenn a bársony égen,
feldereng egy csillag tündöklő fénnyel,
- ilyen a karácsony,- csendes békesség,
vele hit, remény, szeretet lépdel még.
Kristófné Vidók Margit
... |
| 2020-12-16 17:37:16 |
|
|
|
|
|
|
|
Körmendi László: Óda az emlékedhez
Feltör néha bennem emléked hatalma,
mikor gyöngyös arcod a fényben feldereng.
Olyankor a szívem rab bilincsek foglya,
képzeletem szenved, vergődik, s levert.
Lelkem vászna boldog képeket vetít ki,
mikor még ma... |
|
|
| 2020-11-24 08:29:11 |
|
|
|
|
|
|
|
REGGELI ÜDVÖZLET ... |
|
|
| 2020-11-14 08:00:36 |
|
|
|
|
|
|
|
Mikor az ember magára marad
könnyezve telik el minden pillanat
mert szeme elött állandóan feldereng a múltja
ahol még ketten állnak egymás kezét fogva.
Mikor magányosság marcangolja szívünket
úgy-érezzük boldogok mi már nem lehetünk
hisz aki mellettünk állt jóban rosszban bajban
falevélként szunnyad a rozsdás avarhantban
Társ nél... |
| 2020-11-13 20:35:43 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... kialudt szép kis holdját... |
| 2020-10-13 16:06:17 |
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Bertalan
A Richmond Parkban
Egy fehér hattyú szépeleg a tóban,A gyöngyöző napfényt vibrálja a szél,Feldereng bennem egy vészjósló szólam,A zord, pörgő létben mi lehet a cél?Békesség otthona ringat a tájban,Amott anyjukat kísérő kiskacsák,Lelkem nevet e pazar sziesztába... |
| 2020-08-05 17:11:25 |
|
|
|
|
|
|
|
Mikor az ember magára marad,
könnyezve telik el minden pillanat,
mert szeme előtt állandóan feldereng a múltja,
ahol még ketten álltak, egymás kezét fogva.
Mikor magányosság marcangolja szívünk,
úgy érezzük, boldogok mi már nem lehetünk,
hisz aki mellettünk állt jóban, rosszban, bajban,
falevélként szunnyad a rozsdás avarhantban.
... |
| 2020-07-20 06:47:25 |
|
|
|
|
