|
 |
|
|
Wass Albert: A láthatatlan lobogó
Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.
Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom.
S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!
Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,
de markomban még itt a Szó:
a láthatatlan lobogó!
Ereklyém. Ki... |
| 2007-03-15 00:06:45 |
|
|
|
|
|
|
|
... Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gon... |
|
|
| 2007-03-14 15:54:58 |
|
|
|
|
|
|
|
A láthatatlan lobogó
Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.
Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom.
S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!
Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,
de markomban még itt a Szó:
a ... |
| 2007-03-11 07:39:23 |
|
|
|
|
|
|
|
... alatt.
Szeretném létedet kicsit elfeledni
Életemet percre jelennek szentelni
Akkor tán gondok nélkül kóstolhatnám
S... |
|
|
| 2007-03-10 12:31:20 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Ezt, ezt kereste ő
és ezt találta,
kezében a pálca:
vasvessző, mely a temetőt veri
s marsallbot, ha szólnak ütegei;
ezt rendezi ő,
az elszánt, a konok,
akinek a sírok üregei
dobok, dobok,
ezt hozza ő,
búval, de hittel is tele,
ezzel jön ő,
a hangok s lelkek megváltó mestere.
Karmester, ... |
|
|
| 2007-03-07 11:44:31 |
|
|
|
|
|
|
|
| Az egész hete nyugtalanul telt, folyton csak a lányra tudott gondolni. Még a munkától is elvonta a figyelmét. Érdekes módon, munka közben még is ez volt az egyetlen, ami ébren tartotta. Olyan volt, mintha álmodná a valóságot. Szerencsére megfigyelésnél komolyabb munkája nem akadt, azt pedíg tűrhetően elvégezte. Ehhez értett a legjobban. Minden este fáradtan bújt ágyba, egyre mélyeb... |
| 2007-03-03 00:45:56 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Mellyel az örök bűnöket magadra vetted.
Őrizd meg szavak ifjúkori lendületét,
A nemlét társtalanságát váltsd fel apró örömökre,
S a szív mélyhangjait énekeld,
Konok tüzeknél lázasabban.
Őrizd meg a hajnali földek szagát,
Az égi óceán roppant csillaghadát,
Halk folyók zöld csobbanását,
Őrizd meg szemednek,
Hogy elmerülhess... |
| 2007-03-01 22:09:08 |
|
|
|
|
|
|
|
... büszkén, mozdulatlanul,
Állják a villámot, ha rájok sujt,
S a harmat csöppjét, ha fejökre hull.
Számukra soha sincs "talán", se "hátha",
Mint dogmák állnak, oly konok-keményen,
Mint zord, erős és önhitt férfiak,
És hófuvásos, sivatag-nagy télben
Fejükön csipkés jégből a sisak.
A kősziklákat mindíg irigyeltem. ... |
| 2007-03-01 11:12:20 |
|
|
|
|
|
|
|
... más
helyet kerestünk valahol.
Halhatatlan létébe zár most
a fenyők gyülekezete,
sorsunkat betegség, halálos
kórság itt nem béklyózza le.
Konok-egyformán tündökölve
a fénymáz-sűrű kék a fák
résein lecsorog a földre,
befeni rajtunk a ruhát.
Megosztja nyugalmát az erdő
velünk, a nyüzsgő rova... |
| 2007-02-23 16:28:20 |
|
|
|
|
|
|
|
(részlet)
Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.
Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom.
S fogcsikorgatva hirdetem :
nem ért véget a küzdelem!
Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,
de markomban még itt a Szó :
a láthatatlan lobogó!
Ereklyém ... |
| 2007-02-20 09:44:04 |
|
|
|
|
