|
 |
|
|
... meg-int:
Hogy haldoklás borúl el a világon...
- Ah, minden csak tünet, minden csak álom!
Nem nőlsz te fényben és harmatban,
Burokból nem fejlesz ki lassan;
Nincs zöld lombod és nincsen ágad,
Gyöngéd tested egy éjjel támad,
S a máson gyorsan tűnik el, -
- Nyomán uj sarjat nem növel.
A föld, mely néked létet ad,
Ősznek ha... |
| 2010-09-28 18:28:56 |
|
|
|
|
|
|
|
... -
Mondd, mi bánt ma téged,
kedves diófámat?
Az. hogy leveleid
hullnak, mint a fátylak?
S eljön majd a nap, hogy
meztelenül látlak?
Ne sajnáld, ha lombod
lábadhoz ereszted -
ne bánd: fiatal fa
lombtalanul a legszebb!
Lábad majd bokáig
benne áll ruhádban:
lenge avar fát nem
övezhet puhábban!... |
|
|
| 2010-09-05 20:05:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... föld állkapcsában, mint emberében
a beültetett sárkányfog.
Ó, sárkányfogas fűrésze az időnek,
ó, idő sós földje, ó szájakat
virágzó, vékonytörzsű halálfa,
lombodra sírfeliratok vannak lejegyezve,
törzseden csecsemőkarszalag,
ó, egyetlen fa az erdő, ó, üres,
lakatlan erdő, ahonnan kiköltöztek
a fák, ahol szoborrá változtak
az... |
| 2010-08-16 09:35:55 |
|
|
|
|
|
|
|
Mihai Eminescu: Erdő, mért hajladozol?
Erdő, mért hajladozol?
Zápor nem ver, szél sehol.
Lombod földig mért hajol?
- Hogyne ringnék, hajlanék,
Mikor mind búsabb az ég.
Fogy a nappal nő az éjjel,
Leveleim szerte-széjjel. ... |
|
|
| 2010-08-12 14:05:18 |
|
|
|
|
|
|
|
... gyökereink odalenn.
Ágainkon örömek,
Csiripelők, édesek;
Lábunk alatt halk erek:
Ártatlanság, szeretet.
Rajtad almát hord az ág,
Rajtam tündöklő virág;
Lombod hinti illatát,
Benne lágy a gerle-ágy.
Fiókáit eteti,
Bús énekét lengeti;
Lombod bűbájjal teli
A szerelmet hirdeti.
Ott fészkel a szerelem,
Ott alszik az ... |
|
|
| 2010-08-12 09:43:03 |
|
|
|
|
|
|
|
... Nemsokára tán
sudaradból számomra valaki
koporsót ácsol-
s a csend ízét,
mit majd deszkái közt megízlelek,
itt már előre érzem:
Érzem, lelkembe hogy c... |
| 2010-08-03 01:29:28 |
|
|
|
|
|
|
|
... István
IFJÚSÁGOM
Fűkunyhóm, holdba kapaszkodó fákkal,
szúnyogcsípéssel,
esti szerelem-tájam,
fölvert földszag növényszagú szélben,
zöld báli sátram,
lombod én raboltam,
zenészed én fogadtam,
nőid én válogattam,
biciklis magány virradatban,
pletykákban halhatatlan,
ifjúság, ifjúságom.
Kocsizás hosszú... |
| 2010-06-10 10:55:47 |
|
|
|
|
|
|
|
... odalenn.
Ágainkon örömek,
Csiripelők, édesek;
Lábunk alatt halk erek:
Ártatlanság, szeretet.
Rajtad almát hord az ág,
Rajtam tündöklő virág;
Lombod hinti illatát,
Benne lágy a gerle-ágy.
Fiókáit eteti,
Bús énekét lengeti;
Lombod bűbájjal teli
A szerelmet hirdeti.
Ott fészkel a szerelem,... |
| 2010-05-21 17:33:16 |
|
|
|
|
|
|
|
Tavasznak tündére hol vagy,
Aluszol idők ölében?
Lombod hull, virágod hervad,
Őszutó bús örökében...
Átadja lassan a télnek,
Meztelen ágát sok fának.
Földre hullt levelek égnek,
nyomai elnyűtt ruháknak...
Rőt vörös avarra téved,
November bágyatag fénye.
Már a nap tél után réved,
Lassan az évnek is vége...
... |
| 2010-05-13 20:23:14 |
|
|
|
|
|
|
|
... fája,
rigók hálóháza,
kölyök-apám sátra,
ünnep hajnalára
kigyulladt, kigyulladt,
ága közt a máglya.
Eperfa, te tiszta, szigorú, hatalmas,
rigórejtő lombod árnya nyugodalmas,
ágad lehajoljon, vállamra simuljon,
aztán elengedjen, bánatod is múljon,
ágad-leveled közt arany nap ragyogjon.
Eperfa, eperfa, édesapa fája,|... |
| 2010-05-01 12:29:48 |
|
|
|
|
